Pataklakók kalandjai – Az év legtegzesebb kalandja!
10 RÉSZES SOROZAT
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer két tegzeslárva. Egy patakban születtek, onnan egy akváriumba kerültek, aztán megszöktek. Hogy mi történt velük odakint a nagyvilágban, az őrségi kis pataktól a Rába folyóig? Milyen barátokkal, parányokkal és falánk óriásokkal hozta őket össze a sodrás a patak mélyén? Hogy segítette őket tűzön és vízen át Papó és unokája, a kíváncsi Lili?
Elmeséli nektek Pozdorján és Gamandor, a két nagy kalandor!
Előzetes:
Nézd végig mind a 10 epizódot. Jó szórakozást!
Playlist: https://youtube.com/playlist?list=PLW9X_Fq5Md8xROjhB_RWnxzcQz-44211k
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 1. Rész
KÉT TEGZES EGY ÜVEGBEN
Ebben az epizódban elhelyezzük az Őrséget a térképen, és nagy vonalakban bemutatjuk annak változatos élőhelyeit. Köztük kitüntetett figyelmet szentelünk az egyik legszebb, legsérülékenyebb és legérdekesebb élőhelynek: a dombvidéki pataknak. Megismerkedünk a tegzesekkel, azok főbb típusaival és életmódjukkal, valamint a patak tápanyag-forrásaival.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 2. Rész
A SÁRGA TENGERALATTJÁRÓ
Ebben a részben megismerkedünk a kövi rákkal, különös tekintettel természetvédelmi helyzetére. Ennek kapcsán szó esik a tegzesek egyedfejlődéséről, csakúgy, mint a táplálékláncban betöltött szerepükről. Találkozunk a betolakodó jelzőrákkal és megtanuljuk, mi az az invazív faj. Az epizód mellékszereplői a fürge cselle és jégmadár.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 3. Rész
AZ ÖZÖNVÍZ
Ebben a részből kiderül, milyen sok tényező befolyásolja a patakok életét. A vízhozam hirtelen változásai megmutatják, hogy kapcsol össze egy folyóvíz távoli tájakat egymással. Megtudjuk, hogy az esőzések milyen hatást gyakorolnak az élővilágra, látjuk a mederfal, a homok és kavics mozgását. Történetünk kicsit eltávolodik a patakmedertől, de csak azért, hogy egyéb vizes mikro-élőhelyeket ismerjünk meg:
A tókákat és esővízzel teli keréknyomokat. Itt ismerkedünk meg a kétéltűekkel, köztük az unkákkal, a mocsári békával és a tarajos gőtével, valamint azok különleges életmódjával.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 4. Rész
TALÁLKOZÁS A VÉRSZÍVÓKKAL
Ebben a részben további vízi élőlényekkel találkozhatunk. Az óriáscsíbor lárvájával és a kifejlett bogárral, valamint a lópiócával és a magyar nadállyal. Szóba kerül a klímaváltozás is, és megértjük, ennek milyen hatása van a vizes élőhelyekre, és a biológiai sokféleségre.
Az epizódban a szerencsés fordulatot egy mocsári teknős hozza el, ami kiváló alkalmat teremt, hogy ismét szót ejtsünk az őshonos élővilágot fenyegető fajokról, például a terráriumokból szabadon eresztett édesvízi teknősökről.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 5. Rész
ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD
Ebben a részben egy új élőhelyet ismerünk meg. A szőcei tőzegmohás láprét makro objektívvel, a parányok szemszögéből szemlélve hatalmasnak tűnik, ami segít kihangsúlyozni az élőhely jelentőségét. Bemutatkozik a kereklevelű harmatfű és további vízi rovarok – vízmérő poloska – lépnek színre. Mellékszereplőként felbukkan még a kétcsíkos hegyiszitakötő, megismerjük különleges vadász tudásukat, és egyedfejlődésüket. Ez hasonlít a tegzesek életciklusához, amit érdemes megemlíteni.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 6. Rész
TE JÓ ÉG, HOVÁ KERÜLTEM?
Ebben a részben a búvópatak jelenségével, és újabb pataklakóval a foltos szalamandrával ismerkedünk meg. Bemutatjuk életmódját, szaporodását. Az epizód vendégszereplői a bolharákok.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 7. Rész
A VÍZENKÍVÜLIEK ÉPÍTMÉNYEI
Ebben a részben a dombvidéki patak és a kisebb állóvizek után a lassabb folyású, bővizűbb folyóvizekkel ismerkedünk meg. Nemcsak a víz színe és sebessége változik meg, a meder is más lesz. Az eddig zavartalan kavicságyat innentől műtárgyak – híd, duzzasztómű, sarkantyú, kövezés – tagolják. A partok mentén élő emberek egyre többször tekintik a folyóvizet afféle csatornának, esővíz- vagy szennyvíz elvezetőnek, ami veszélybe sodorja a vízi létformák túlélését. Az epizód vendégszereplői a kérészek (és az álkérészek).
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 8. rész
SZŐRÖS SZÖRNYEK
Ebben az epizódban az áramló vizekhez kötődő legfontosabb madár- és emlősfajokat ismerjük meg. Bemutatjuk a vízirigók táplálkozási szokásait. A vízicickány keltette feszültséget egy másik mellékszereplő, az európai hód felbukkanása oldja fel.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 9. Rész
ICIPICI PARÁNYPARTI
Ebben a részben a nagy állatok után kicsik következnek: nagyon kicsik. A vízfolyás mikroszkopikus méretű élőlényeivel ismerkedünk meg. A korábban megtanult ragadozó-zsákmány kapcsolatokat felidézve bemutatjuk a vízi életközösségek táplálékhálózatait, illetve megismerkedünk a tápláléklánc fogalmával. Az epizód vendégszereplői: bolharák, kandicsrák, harangállatka és a hidra.
PATAKLAKÓK KALANDJAI, 10. Rész
REPÜLÜNK, DE MOST MÁR TÉNYLEG
Befejező rész. Ebben a részben még alaposabban megismerkedünk a vízi élőhelyeket fenyegető invazív fajokkal. Megtudjuk, milyen hatást gyakorol az új-zélandi iszapcsiga és a nagy kosárkagyló az őshonos pataklakókra, és felfogjuk az általuk okozott természeti és gazdasági károk nagyságrendjét. Az epizód zárójelenetében a tegzeslárvák átalakulását és rajzását figyeljük meg.